A társadalom egyes tevékenységektől (pl. tervezés, szakértés) kiemelkedő felelősséget vár el és ehhez, megbízható garanciát is kíván. Korábban a céhek, majd a hivatásokhoz szerveződött kamarák voltak, és ma is azok, melyek e garanciát biztosítani tudják. Hazánkban komoly hagyománya van a hivatásrendi kamarai mozgalomnak. A II. világháború előtt működött köztestület, az önálló munkát vállaló mérnökök 1923-1945 között a budapesti Mérnöki Kamarába kérhették a felvételüket. Villamosmérnökként kiváló példaként említem Tihanyi Kálmánt, a távolba-vetítéshez kifejlesztett nagy felbontású képfelvevő cső, az elektronikus kameraképcső feltalálóját. 1926. március 20-án kelt szabadalmi kérelmében leírta a töltéstárolás elvét megvalósító televíziórendszert, így pár év múlva megszülethetett a XX. század egyik legnagyobb találmányaként jegyzett eszköz, az ikonoszkóp. Bővebb infó: https://tvmk.hu/2026/09/08/25-eves-az-unesco-memory-of-world-register-oklevele/
A budapesti Mérnöki Kamara 1944-es megszüntetését követő több évtizedes időszakban az állam által alapított Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) és annak tagegyesületei érdekérvényesítés terén csak „pótcselekvésre” voltak képesek. Ezt tapasztalati tényekkel tudom alátámasztani, ugyanis 1987-ben alapítója, három évig titkára voltam a Híradástechnikai Tudományos Egyesület (HTE) paksi helyi csoportjának és a MTESZ Tolna megyei szervezet vezetésének. Bizonyosságot szereztem arról, hogy a terveket és szakértői véleményeket készítő, és aláíró mérnökök számára nem voltak biztosítottak az alábbi feltételek:
– a felkészültség (elmélet) és teljesítmény (gyakorlat) független fél általi ötévenkénti, folyamatos minősítése;
– a megbízók és kollegák irányában egy mérnök-etikai-kódex alapján történő üzleti viselkedés és kontroll;
– az anyagi biztonság, szakmai függetlenség biztosítása, és a hűbéresi kiszolgáltatottság felszámolása.
A fentiek figyelembevételével, több évtizedes kényszerszünet után, dr. Hajtó Ödön vezetésével 1990-ben Budapesten alakult a Mérnöki Kamara Egylet (MKE). Egyesületünk legfőbb célja az volt, hogy lobbizzon egy köztestületi jogosítványokkal rendelkező mérnökkamara megvalósítása érdekében. Elődeink nyomdokában haladva, egy saját önkormányzattal működő hivatásrendi kamarát szerettünk volna létrehozni, hogy kiszűrjük a kontárokat és a követelményeknek megfelelni nem tudókat, törvényi háttérrel felelősségre vonjuk az ígérvényt be nem tartó kollegákat. A jelzett meggondolások alapján, ahogy az több megyében a mérnök-kollegák tették, mi Szekszárdon 1991. október 16.-án Kőrösi Miklós, az atomerőmű beruházás területén dolgozó építőmérnök vezetésével megalakítottuk a MKE Tolna megyei csoportját. Jómagam a Paksi Atomerőmű Vállalat (PAV) Hírközlési Osztály vezetőjeként a tervezés, szakértés területén minisztériumi engedéllyel is rendelkeztem, ugyanis az erőmű üzemeltetéséhez nagyon sokféle feladatot ellátó, nagy megbízhatóságú kommunikációs rendszerek szükségesek. Az üzemirányítási, igazgatási, riasztási és egyéb informatikai hálózatok megvalósítását gondos tervezői munka előzte meg. Így alakultak ki az atomerőmű telefon, rádió, tűzjelző, távmérő, biztonságvédelmi és információátviteli rendszerei. Vezetőként az egyre több jelentős fejlesztésben résztvevő mérnökgárdával nem csak az erőműben, hanem Pakson is letettük a névjegyünket. Példaként említem a városban kiépült, és általunk üzemeltetett kétezer lakást ellátó kábeltelevíziós (Community Antenna Television – CATV) rendszert.
Dr. Hajtó Ödön javaslatára, a többi MKE szakmai tagozatot követve, a Technika – Műszaki Szemle 1993. októberi számában közzétett felhívást követően 1993. november 4.-én Budapesten Gellért Miklós pécsi kollegámmal közösen „életre keltettük” az Informatika, Távközlés és Rendszerszervezés Tagozatot (ITRT). Jómagam egyszerre voltam a területi hatáskörrel működő MKE Tolna megyei csoport és a szakmai területen kompetens MKE ITRT tagja. Az általunk kidolgozott, alakuló ülésen elfogadott alapszabály szerint működtünk. A kamarai tevékenységeken felül tanácsadási, továbbképzési, szervezési, véleményezési, döntéselőkészítési és koordinálási feladatokat is végeztünk. Kompetenciák érvényesülése érdekében a felsőoktatási intézményekkel, tudományos egyesületekkel és a hatóságokkal együttműködve dolgoztunk.
A további emlékezésben segítenek az 1994 nyarán dr. Hajtó Ödön által alapított Mérnök Újságban havi rendszerességgel közzétett híradások. A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. számú törvényben rögzített felhatalmazás alapján az országban elsőként, 1996. november 7.-én Szekszárdon megalakítottuk a Tolna Megyei Mérnöki Kamarát (TMMK). A régi Vármegyeházán a 169 regisztrált mérnök elfogadta az alapszabálytervezetet és megválasztottuk a TMMK első tisztségviselőit. Bohli Antal okl. építészmérnököt elnöknek, engemet alelnöknek választottak. 1996-2001. között elnökségi tag volt dr. Germán Endre, Kaiser József, Kovács András, Palotásné Kővári Terézia és Ujvári Endre. Az első ciklusban dr. Orbán Gyula vállalta a Felügyelő Bizottság, Kenderesi László az Etikai-Fegyelmi Bizottság vezetését. Ezt követően valamennyi megyében megalakultak a területi mérnöki kamarák, és a megválasztott küldöttek felhatalmazást kaptak az országos hatáskörű Magyar Mérnöki Kamara (MMK) 1997. január 11-ei megalakítására. A Mérnök Újságban megjelenő írásaim és az atomerőműves munkámnak köszönhetően az akkor 40 éves paksi mérnökként először (ezt követően még négy alkalommal, 4-4 évre) megválasztottak az Elnökség tagjának.
1997 elején a területi mérnök-kamarai tagok igyekeztek szakmai tagozataikat is beindítani. Segítséget kapva Kassai Ferenctől és dr. Csapodi Csaba minisztériumi főosztályvezetőtől, a híradástechnikai, távközlési és informatikus végzettségű mérnökök a köztestületi mérnök-kamarán belül 1997. május 9.-én megalakítottuk a Hírközlési és Informatikai Tagozatot (HIT). Elfogadtuk az alapszabályt, megválasztottuk a vezetőséget és a Minősítő Bizottságot (MB) is. Jómagam, mint a TMMK alelnöke és az MMK Elnökségi tagja a kamarai törvény korlátozó rendelkezése alapján a tagozat vezetésében nem vehettem részt, de mint az MMK Elnökség képviselője a kezdetektől dolgozhattam a minősítések terén. MMK HIT első elnöke dr. Csapodi Csaba volt.
Készítette: Sipos László József, a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti Bizottság mb. titkára
